"az istenek
álmukban vigyorognak
és nem másznak ki az ágyból
így
pocsékolt izomzat
a nekik szánt imádság
szétporlik magától
hiába
hiába
túl szép a világ
a napfény
albínó szemüknek
elviselhetetlen
horkol az ég
*
lenyomtam a vekkert
a mennyország megtelt
olvastam
úgy láttam
az újságban
a tisztítótűzben
és a pokolban
még akad némi hely
jutányos ár
pompás klíma
érd be ennyivel
bár nincs pokol
csak az újság írja
hazudja
napról napra
lapról lapra
újra
meg
újra
meg
újra
álnéven
hát kérem
magam vagyok
e hiány
mit angyalom kihány
csak játszik a sok isten
véletek
nem élhetek
muzsikaszó nélkül
*
bocsássátok meg
elhazudott bűneim
boldogságom
és aztán megint
bocsássatok meg valamit
például
nagy üres szivem
az őbenne kerengő időket
és főleg
azt a büdös pofámat
tömjétek be jószagú füvekkel
gyógyítsátok meg
a bennem matató
dús szemöldökű doktorokat
mert a betegségből élnek
műtét előtt mind
a halálra fogad
*
nincs feloldozás
csak a cipőfűzőm
oldódik ki néha
míg magához kötöz
a reggeli feles
s percről percre elhibázott
hosszas öngyilkosságom
mennyemen a retesz
de tudom jól
ez még egy elbaszott tündérmise
elvesztek a rímek is
így a végére
a picsába
nincs honnan
nincs hová
és az egész
minek?
etessétek majd a lemmingeket..."
