Na mi van, semmirekellők, a szavatok is elállt a forróságtól, ugye? A szíriusziak előre szóltak, csak nem figyeltetek eléggé.

Látjátok, ez az eredménye, ha naplopásra, hóhányásra és istentelenkedésre fecsérlitek az örökkévalóság drága idejét. Jól bepállik a hónaljatok. (Megjegyzem: hőség esetén egyébként csak a fröccs segíthet, kutyaütők, természetesen fehérborból, mert az vöröset tisztátalan vizekkel keverni szigorúan tilos. Nekem már sikerült kigyógyulnom eme beláthatatlan következményekkel járó tévelygésből.)

Tehát ti csak sopánkodni és izzadni bírtok, míg én bezzeg keményen dolgozok!!!

A fehérfröccs teológiai mélységeinek feltárásán ügyködve nemrég tettem egy tokaji zarándoklatot, mondhatom, forradalmi eredményekkel. Háromezeroldalas tanulmányom hamarosan megjelenik a pannonhalmi bencések könyvkiadójánál, már csak a pápai hozzájárulás hiányzik. Elöljáróban legyen elég annyi, hogy utam során igen érdekes karakterű, istenfélő emberekkel sikerült megismerkednem. Egyikük:

A fenti úriember foglalkozása: trubadúr és filozófus. Gondolatrendszerének egyik központi eleme: az embernek, mint olyannak, kizárólag reális célokat szabad kitűznie maga elé, irreálisat pedig tilos. Tehát eme jámbor teremtménynek sikerült gigantikus mennyiségű szeszesitalt fogyasztania, viszont becsajozni nem. Vegyetek róla példát, nagy szükség van az efféle racionális, prakticista gondolkodásra őrült világunkban.

A Putyinnal és a Kelemen Annával folytatott megbeszéléseimet most inkább hagyjuk, nekem is van magánéletem.

A Belső Elhárítás épp Horn Gyula nyolcvanas évekbeli diplomáciai útjainak és a Gorbacsovról elnevezett orosz vodkának keletnémet összefüggéseit próbálja feltárni Hajdú-Bihar megyében. Ha lesz ideje, a Bekksztédzs-sorozat folytatódik.

Addig is, még annyit üzen: aki rendszeresen olvassa a blogot, de nem kommentel, az több, mint gyanús elem, és a rögtönítélő bíróság az illetőt bizonytalan határidejű szexuális szabadságvesztéssel sújtja.

Nahh, gyármekejim, ne mondjátok, hogy kőből van a szivem: igyunk együtt egy jó fröccsöt. Az Úr számára füves területen jobb oldalunkra dőlve, könnyed barna Szofival kísérve a legtetszetősebb.

Egészségünkre.

Apdét: Íme a bizonyíték, hogy a fenti illető trubadúr is.

Azt énekelte: "Bella csó, bella csó, bella csó, csó, csó!"