"...meg kell különböztetni a kultúra transzlációjában, vagyis az információk szociális átörökítésében jelentkező standardizálási tendenciákat, amelyek tulajdonképpen a három első tendenciából szükségszerűen következnek. E standardizáció kifejeződik mindenekelőtt az adott integrációra jellemző információtömegnek lehetőleg minden változtatást kizáró transzlációjában, vagyis abban a törekvésben, hogy a szociális információ a biológiai információ szilárdságával és stabilitásával reprodukálódjék a nemzedékek sorozatában. Másodsorban kifejeződik abban a törekvésben, hogy az elődök által átadott hagyományok minden vonatkozásában szabályozzák az utódok kooperatív és kommunikatív tevékenységét, vagyis a transzláció nem egyszerűen informatív alapjellegű, hanem normatív alapjellegű, nem optatív, hanem imperatív tendenciájú." (Murányi Mihály, 1974)

"Nagy fejlődésnek indult a természettudományok új (kvantumfizikai, kibernetikai, biológiai stb.) felfedezéseinek filozófiai általánosítása. Számos ország marxista filozófusainál tapasztalható törekvés a dialektikus materializmus kategóriáinak és törvényeinek pontosabbá tételére, elmélyítésére. Mindez megélénkítette a marxista filozófusok közötti polémiát, így élénk vita bonzakozott ki például az elidegenedés és a szabadság, a társadalmi fejlődés determinizmusa és az emberi cselekvés lehetőségei körül. Fellendült az etika, a társadalomlélektan, a szociológia, a dialektikus logika problémáinak kutatása is."

"mese - mind a népköltészetnek, mind a műköltészetnek egyik epikus műfaja. Jellemző vonásai: csodálatos és fantasztikus elemek szerepeltetése, átváltozások gyakorisága, a mesehős küzdelmeiből és győzelméből alakított cselekmény, a tér- és időbeli kötöttségek hiánya, szerkezetileg és stilárisan visszetérő formulák, a gyakori didaktikus célzat."

(Zsebenciklopédia, 1975)

"Ismeretlen, felfedezésre váró földek már nincsenek. Olyan földek azonban, amelyeknek természeti kincsei még nincsenek feltárva, még vannak bőségesen. A jövő felfedezőinek már nem az lesz a feladatuk, mint Kolumbusznak, Magellánnak, Cooknak, Amudsennek meg a többieknek volt: azon kell majd fáradozniuk, hogy a felfedezett földek gazdagságot adjanak az embernek, hogy a tenger sós vizét ihatóvá tegyék, hogy a tenger táplálékot adjon - ez sem kisebb feladat, mint a régieké volt. Felfedezésre, megismerésre váró égitestek azonban vannak, azokra is el kell még jutni.

Új és új eszközök fognak születni, meggyorsítják majd utunkat szárazföldön, vízben, levegőn és föld alatt. Az első tűzgyújtás eredményeit a második tűzgyújtás eredménye - az atomenergia titkainak megismerése és hasznosítása - követi. Az atom erejét kell felhasználni ahhoz, hogy legyen elég energia akkor is, ha elfogy a szén, hogy jobban hasznunkra váljon a vizek ereje, hogy gyorsabb legyen a közlekedés, hogy jobban tudjunk gyógyítani.

Szaporítani fogjuk az életünket megkönnyítő, szebbé tevő találmányok számát: van már telefon, rádió, televízió, magnetofon, film - mindennapivá válik majd a sok gép otthonunkban... És lesz még sok minden, ami még csak a fantasztikus regényekben vagy a mesékben szerepel.

Ennyi az egész? Nem.

A legfontosabb még hátra van: hiszen a világban nemcsak csillagrendszerek, bolygók, üstökösök, a Föld nevű bolygón nemcsak kontinensek, tengerek, növények meg állatok, városok és falvak, természeti erők meg gépek vannak, hanem itt vagyunk mi, emberek. Könyvünk is ezt a címet viseli: A VILÁG ÉS AZ EMBER.

Milyen lesz az ember?

Erre a kérdésre a legnehezebb a válasz...

Talán magasabb lesz, erősebb, bizonyosan egészségesebb, ellenállóbb természeti erőknek és betegségeknek. Okosabb, műveltebb, sokoldalúbb lesz, mert könnyebb lesz az élete.

Az ősi múltban is sok gazdagságot rejtett a föld: érceket, fémeket, drágaköveket, felszínén értékes növényeket. Amíg az ember keveset tudott a világról, nem tudott velük mit kezdeni. Amikor meg már sokat ismert meg belőle, akkor viszont a gazdagságot nem élvezhette mindenki.

Képzeljük csak el: ma egyre többet tudunk a világról, és ráadásul olyan társadalmat teremtünk, amelyben mindenki egyformán élvezheti a természet gazdagságát. A jövőben is várnak küzdelmek az emberre. Ha már sehol sem lesz gazdag és szegény, sehol sem lesz úr és szolga, elnyomó és elnyomott, akkor csak a természettel kell majd küzdenie, hogy mindenütt szebb legyen az élet.

Valóra fogja váltani a mesevilágot." (Képes gyermekenciklopédia, 1975)